Milyen térdprotézist érdemes választani? Hogyan válasszak?

Függetlenül attól, hogy mi okozta a térdízület károsodását, az egyre növekvő fájdalom és merevség jelentősen megnehezíti a mindennapi életet, ezért sok esetben már csak az ízületpótló-műtét segíthet. A módszerekben és az alkalmazott protézisekben többféle variáció található, egy azonban nagyon fontos: a választott szakorvos véleményét meghallgatva érdemes dönteni, mert ő tudja igazán, mire van szüksége a betegnek. 
 

A térd a legösszetettebb, az elhasználódásnak vagy balesetnek a leginkább kitett ízület. Ha vissza nem fordítható károsodás éri (pl. kopás, ízületi gyulladás, baleset), akkor fémből és műanyagból készült mesterséges térdízület beültetése segíthet a súlyos fájdalmon vagy a mozgásproblémákon.

Mikor és kinek ajánlott a térdprotézis?

A műtétet indokolhatja a súlyos fájdalom mellett a duzzanat és merevség kialakulása a térdízületben, a csökkent mozgásképesség vagy akár munkaképtelenség. Igen gyakori probléma a rheumatoid arthritis. Térdprotézis-beültetésre lehet még szükség térdsérülés, fájdalommal és porcvesztéssel járó térddeformitás esetében is.

Amikor más, konzervatív kezelések, így a fizioterápia vagy a szteroidos kezelés ellenére sem történik javulás, és megmarad a térdfájdalom, akkor indokolttá válik a műtét.

• duzzanat és merevség a térdízületben,
• csökkent mozgásképesség,
• nehézkes a mindennapi teendők kivitelezése,
• munkaképtelenség

A térd jelentős károsodását okozó állapotok:

• térdsérülés,
• fájdalommal és porcvesztéssel járó térddeformitás,
• rheumatoid arthritis,
• köszvény,
• szokatlan csontnövekedést okozó rendellenességek,
• térdízületben lévő csontok elhalása a vérellátási problémák következtében.

Mielőtt valaki úgy dönt, igent mond a protézisműtétre, érdemes átgondolni, melyek azok az aktivitások, amelyeket folytatni szeretne, napi gondot okoz-e az ízületi kopás, vagy csak időnként zavaró, mennyire elszánt a felépülésben való aktív részvételre? Bárhogy is dönt a páciens, mindenképpen konzultájon szakorvosával, mert igazából ő tudja, mire van szüksége.

• A beavatkozás attól függ, melyik részt pótolják: lehet teljes (amikor az ízület teljes felszíne kopott) vagy részleges térdprotézis-beültetés. 
• Az úgynevezett TEP, azaz teljes térdprotézis esetében az egész ízület cseréje megtörténik; alkalmaznak még hagyományos technikát. 
• A minimál invazív műtéti technika előnye, hogy miután kisebb felületen történik a bemetszés, a legkevesebb szöveti károsodással jár, kevesebb a vérveszteség, rövidebb a kórházi benntartózkodás, illetve gyorsabb a gyógyulás és a rehabilitáció.

Műtét előtti teendők

Részletes fizikális és laborvizsgálat, illetve szükség szerint CT-, illetve MR-vizsgálat előzi meg a beavatkozást. A vér-és vizeletvizsgálattal kizárják az esetleges fertőzések meglétét.

• A nem-invazív vizsgáló módszerek nem járnak orvosi beavatkozással, nem fájdalmasak, 70-85 százalékos valószínűséggel ismerik fel a sérülést.

• A legpontosabb vizsgáló módszer az arthroscopia: az ízületi tükrözésnél egy 1 cm-es metszésen keresztül kamerával összekötve keresik a sérülés helyét.

Műtéti kockázatok

• vérrögképződés az alsó végtagokban vagy a tüdőben, 
• húgyúti fertőzés, 
• krónikus térdfájdalom és merevség, 
• a térdízület vérzése, 
• az erek sérülése, 
• a térd fertőzése, amely újbóli műtétet tesz szükségessé.

Az ízületi pótlás nem kis műtét, nem lehet csak úgy várni, amíg a térd újra a régi lesz, tenni kell azért, hogy rövidebb legyen a felépülési idő, gyógytornára, fokozatos mozgásra lesz szükség, illetve kontrollvizsgálatokra kell járnia a betegnek.