Térdprotézisműtét
A térdprotézis beültetése általában akkor indokolt, amikor más, konzervatív kezelések, így a szteroidos kezelés és a fizioterápia ellenére is megmarad a térdfájdalom, amely megnehezíti a beteg mindennapjait és az éjszakákat is. A legtöbb térdprotézis-beültetést 50-60 év feletti korban végzik el.
A műtétet indokolhatja a súlyos fájdalom mellett a duzzanat és merevség kialakulása a térdízületben, a csökkent mozgásképesség vagy akár munkaképtelenség. Ezek mellett olyan állapotok is vannak, amelyek a térd jelentős károsodását okozzák, és térdprotézis-beültetésre lehet szükség, ilyen a térdsérülés, fájdalommal és porcvesztéssel járó térddeformitás, a rheumatoid arthritis, illetve szokatlan csontnövekedést okozó rendellenességek, térdízületben lévő csontok elhalása vérellátási problémák következtében.
Milyen térdprotézis, illetve műtét ismert?
• A beavatkozás attól függ, melyik részt pótolják: lehet teljes vagy részleges térdprotézis-beültetés, alkalmaznak hagyományos, valamint minimál invazív műtéti technikát, ennek előnye, hogy miután kisebb felületen történik a bemetszés, gyorsabb a gyógyulás és a rehabilitáció.
• A beültetett protézis lehet totál, azaz teljes felszínpótló protézis, amikor a sípcsontba műanyag vápát tesznek. A szánkó protézist már ritkán alkalmazzák (a kibontott protézis egy szánkóhoz hasonlít).
• Lehet cement nélküli, valamint cementes technikával történő pótlás.
Mikor ideális a beavatkozás?
Nagy műtétnek számít, mára már egy fejlett, kipróbált beavatkozás, amely jó indikációval jelentősen és tartósan csökkenti a panaszokat. Fontos azonban a műtét optimális időzítése: nem szabad túl korán elvégezni, mert kilazuláshoz vezethet, a hosszú ideig tolt műtéti időpont után pedig a leépült izom és szalagrendszer miatt kockázatosabb a beavatkozás és a felépülés is jóval hosszabb. Ezért is jelenthet problémát az állami rendszerben jellemző hosszú műtéti várólista.
Műtét előtti teendők
Részletes fizikális és laborvizsgálat, illetve szükség szerint CT-, illetve MR-vizsgálat előzi meg a beavatkozást. A vér-és vizeletvizsgálattal kizárják az esetleges fertőzések meglétét.
• A nem-invazív vizsgáló módszerek nem járnak orvosi beavatkozással, nem fájdalmasak, 70-85 százalékos valószínűséggel ismerik fel a sérülést.
• A legpontosabb vizsgáló módszer az arthroscopia: az ízületi tükrözésnél egy 1 cm-es metszésen keresztül kamerával összekötve keresik a sérülés helyét.
Mi a menete?
A térdprotézisműtét általában 1.5-3 órát vesz igénybe, amely többnyire általános érzéstelenítésben történik. Az ortopéd sebész feltárja a térdízületet, eltávolítja a kopott, sérült porcfelszínt, majd előkészíti a térdprotézis helyét.
• A combcsont végét eltávolítják és egy fém héjra cserélik ki.
• A sípcsont végét pedig egy fém szárral ellátott protézissel helyettesítik.
• Közéjük műanyag felszín kerül, amely segítségével beállítható a térdízület feszessége.
• A hátsó keresztszalag stabilizálja a térdízület mindkét oldalát, ez a szalag a térdprotézisműtét során vagy megmarad, vagy pedig polietilénnel helyettesítik.
Miután behelyezik a fémből és műanyagból készült protézist, ellenőrzik annak mozgásterjedelmét, stabilitását. A protézist legtöbbször csontcementtel rögzítik, ez az anyag biztosítja a csont és fém közötti stabil kapcsolatot, majd a műtét végén dréncsövet raknak be, ez az esetlegesen képződő vérömleny eltávolítását segíti.
Műtéti kockázatok
Az altatás kockázata lehet szív-, tüdő-, vese-, és májkárosodás, valamint a fájdalomcsillapító készítmény okozhat hányást.
• vérrögképződés az alsó végtagokban vagy a tüdőben,
• húgyúti fertőzés,
• krónikus térdfájdalom és merevség,
• a térdízület vérzése,
• az erek sérülése,
• a térd fertőzése, amely újbóli műtétet tesz szükségessé.
Műtét után
Az első napokban fájdalom, merevség alakulhat ki, szükséges lehet a járáshoz mankó vagy járókeret használata. A protézis körüli izmok edzése igen fontos a hegesedés elkerülése és az izomerő fenntartása érdekében.
A megfelelő rehabilitáció elengedhetetlen része a gyógytorna, amely hozzájárul az izmok és a szalagok regenerációjához, különösen a protézis körüli izmok edzése fontos, illetve a fájdalommentes mozgáskészség visszanyeréséhez is lényeges a torna. A fizikoterápia általában 48 órával a műtét után megkezdődik, majd a kórházi kezelés után is folytatni kell.
Az idős embereken kívül a fizikailag fokozottan aktív középkorú férfiakat és a reumás betegeket is érintő térdprotézis-beültetés teljes gyógyulási ideje általában 3-12 hónap közé tehető. A rehabilitáció eredményessége, a gyógyulási idő hossza függ az egyéni adottságoktól, az izomzat állapotától, valamint a műtétet megelőző térdízületi mozgásbeszűküléstől.