A csípőprotézisek élettartama 15, de akár 30 év is lehet, ez azonban sok mindentől függ. A leggyakrabban jelentkező okok, amikor cserére van szükség, a protézis ficamodása, a nem fertőzés eredetű protézis bármelyik alkotórészének kilazulása, az implantátum környéki fertőzés kialakulása, valamint a protézis melletti törés. 

Hazánkban évente mintegy 15 ezer csípőprotézis-műtétet végeznek: 32 százalékát 60-70 éveseknél, 31 százalékát 70-80 év közöttieknél, 4 százalékát pedig 80 év felettieknél végzik el. Az eljárás biztonságos és hatékony, mint minden beavatkozásnál, itt is előfordulhatnak azonban komplikációk, szövődmények.

A beültetéskor mérlegelendő, hogy az implantátum élettartama véges: a csípőprotézisek átlagos túlélése, azaz amíg nem lazul ki, körülbelül 15 év, de akár 30 év is lehet, ez függ a műtét és a protézis típusától, a beteg életvitelén, és hogy rendszeresen eljár-e a kontroll vizsgálatokra.

Több tényezőtől függ a csípőprotézis elhasználódása

• Metallózis, amikor a szervezet lassan elkezdi lebontani a fémet (súlyos következményekkel járhat: a csontok vagy szövetek elpusztulásával, az implantátum meghibásodásával). 
• A kopás során különböző (karcinogén, gyulladáskeltő) ionok kerülnek a szervezetbe.
• Az implantátum anyagának kopásából adódó úgynevezett aszeptikus lazulás miatt előbb-utóbb a protézis elveszíti rögzítettségét, ezért a mozgó idegen anyag fájdalmakat okozhat. 
• Szerepet játszik benne a kilazulás és a rossz illeszkedés (ennek hátterében gyulladás, romló csontszerkezet, nem megfelelő testsúly, akár esések is lehetnek). 
• Csontfelszívódás is létrejöhet a cement és a csont érintkezésénél vagy a protézis és a csont határán, amennyiben nincs kötőanyag. 
• Ok lehet az elmozdulás is.
• Előfordulhat csonttörés az implantátum környezetében. 
• Elképzelhető a nem megfelelő beültetés is, de ez a fejlett technika korában elenyésző.

Az okok pontosításához röntgenvizsgálat szükséges, valamint a korábbi dokumentumok ismerete, illetve a beteg jelenlegi állapota is döntő szempont. A protézisek szükség esetén újabb beavatkozás keretében cserélhetőek (ezt hívjuk revíziónak), ennek módját és idejét a szakorvossal egyezteti a beteg.

A csípőprotézis revízió mindig nagyobb beavatkozásnak számít, mint az eredeti pótlás!

• A következő műtét attól függ, hogy milyen protézist ültettek be elsőnek (például lehet cementes, cement nélküli). 
• Változhat a műtéti technika vagy az alkalmazott módszer (egyedi méretű részek, pótlás fémkosárral vagy hálóval, stb.) az előzőhöz képest, ha például hegesedés tapasztalható vagy megváltozott a csontos anatómiai helyzet.
• A mai fejlett műtéti technikáknak köszönve a korábbi beavatkozások általában csak elhanyagolható mértékben emelik a protézis műtét kockázatát, de figyelni kell arra, hogy nagyobb lehet például a vérveszteség. 
• Az is fontos tényező, hogy az előző protézis eltávolításakor előfordult-e csontvesztés. Ha már nem megfelelő csontállomány, akkor különböző technikákra van szükség, hogy sikeres legyen a revízió.

A már bent lévő protézist részben vagy teljesen ki lehet cserélni, előfordulhat szárcsere, vápacsere és teljes csere. A műtétek célja – legyen az eredeti beültetés vagy revízió –, hogy csökkenjen a beteg fájdalma, helyreálljon a mozgás, valamint az ízület stabilitása. A beavatkozás utáni rehabilitációra fordított idővel arányosan javul a beteg állapota, életminősége. Azt is számításba kell venni, hogy a csereműtétek esetében rövidebb élettartamúak a protézisek, ezért 1, majd 2 évente folyamatos kontroll vizsgálat indokolt.